{menu:'
5 - 2010-10-16, admin
Még Rólad beszél egy összegyűrt levél,
Mit foltossá áztatott a sűrű sírás.
Mért múlik el minden szép a szerelemben?
Mért jön holnap már az én helyembe más?

Álltam a hídon, és a te fényképed néztem.
Lágy hullámok kergetőztek a Dunán.
Fél óra se múlt, mióta elváltam Tőled,
Virágodtól illatos még a szobám.

A hídon mellettem elsuhantak a párok,
S a régi fényképen még nevettél felém.
Zavaros színű emlékek rátörtek a szívemre
És a mások boldogságát irigyeltem én.

Miközben álltam a hídon, valami fellázadt bennem,
És a képed elengedte a kezem.
Hullott lefelé, és én csak kábultan néztem,
Hogy elviszi a víz, örökre elviszi a víz a vén Dunán.
Elindult egy könny a kép után.
4 - 2010-03-31, Bubu Kismackó
Mire az előző levelet lepötyögtem már meg is javult. Erre csak annyit mondok: bár minden kívánságom így teljesülne. Bubu
3 - 2010-03-31, Bubu Kismackó
Tisztelt szerkesztők!Nem tudom észrevették-e, de 1916-tól semmilyen szempont szerint nem lehet keresni. Ez valamilyen szoftverhiba? Kérem próbálják kijavítani!Üdvözlettel: Bubu
',next:1,prev:1,last:1,page:0,total:5}