Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához.
Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.
Pár alvó ház, sötét vidék.
És messze valahol, halkan muzsika szól.
Egy lány az éjszakákon át,
Nyekerget egy hamonikát,
És énekelni kezd, mindig, mindig csak ezt:
Nincs kegyelem,
Nincs kegyelem.
Tudtam, hogy ez lesz a vége.
Hittem neked és,
Nincs menekülés,
Már te vagy a végzetem.
Nincs kegyelem,
Nincs kegyelem.
És ha a szívem elégne,
Jöjjön, ami jön,
Én megköszönöm.
Csak maradj meg énnekem.
Nincs kegyelem,
Nincs kegyelem.
És ha a szívem elégne,
Jöjjön, ami jön,
Én megköszönöm.
Csak maradj meg énnekem.